Domino’s Pizza

Az amerikai Domino’s Pizza több, mint 12000 pizzériával rendelkezik, s 2009-ben két alkalmazottja felrakott egy videót az internetre. Ebben ételkészítés közben sajtot dugtak az orrukba, és másféle higiéniai szabályokat is áthágtak. Habár a pizzát sohasem szállították ki, a videót egy nap alatt egymillióan nézték meg.

A Domino’s Pizza napokig hallgatott, eközben a közösségi médiában mindenki a látottakon háborgott. Mire a cég lépett, az addig pozitív vállalati kép negatívra változott, s több évtizedes ügyfelek kerestek más pizzériát. A Domino’s végül a sajtó elé lépett, s saját Twitter fiókot készített a cégről szóló Tweetek megválaszolására.

BP és a Deepwater Horizon

2010-ben kigyulladt a BP olajipari vállalat Deepwater Horizon mélytengeri fúróplatformja a Mexikói-öbölben. 11 ember meghalt, még több megsebesült, s nagyon sok olaj ömlött az óceánba. Az eset máig az USA legnagyobb környezeti katasztrófájának számít.

A BP sokáig halogatta a felelősségvállalást az esetért, melyet még a vezérigazgatójának szerencsétlen nyilatkozata is tetézett. A vállalat PR-én esett csorbát máig nem sikerült kiköszörülni, s a baleset nagyban rontott az egész olajipar általános imázsán.

A Nestlé és a Greenpeace harca

A Greenpeace 2010-ben kijött egy videóval, ahol a Nestlé egyik márkanevét, a Kit Kat csokit parodizálta. A videóban a csokoládé helyett egy orángután ujja volt, ezzel utalva arra, hogy a csokicég pálmaolaj beszerzése veszélyezteti az orángutánok életét Indonéziában.

Ahelyett, hogy a Nestlé megpróbálta volna kezelni a helyzetet, panaszt tett a Youtube-nál, és a videót el is távolították. A közösségi média haragját nem vették komolyan, a céghez intézett hozzászólásokat törölték. Gyakorlatilag tökéletesen bemutatták azt, hogyan ne kezeljünk egy negatív hírverést.

A Sony feltörése

2013-ban hackerek feltölték a Sony-t, s 47000 dolgozó adatait lopták el, a vezetők céges levelezésével és néhány még ki nem adott filmmel együtt. A támadók azt követelték, hogy a vállalat ne mutassa be a The Interview című filmjét.

Habár a vezetők minden dolgozót biztosítottak, hogy a nyomozás jól halad, végül a filmet mégsem adták ki, csak digitálisan terjesztették. A Sony PR reakcióit még az akkori amerikai elnök, Barack Obama is kritizálta, aki szerint a vállalat behódolt a hackerek fenyegetéseinek.

Az eset tanulsága az, hogy az ilyen súlyos incidenseket kezelni kell, s nem elég csak hátra dőlve várni a fejleményeket. A Sony viszont éppen ezt tette, addig halogatta a dolgot, míg a hullámok elültek, s vélhetően meg tudtak egyezni a támadókkal.

Az United Airlines és a vérző utas

Az United Airlines Chicago és Luisville között közlekedő egyik járatán túl sok jegyet adtak el, így már nem fért fel a vállalat 4 alkalmazottja. Előbb pénz ígértek azoknak az utasoknak, akik átadják a helyüket, majd fenyegetőztek, végül 4 utazót kisorsoltak, akiknek el kellett hagyniuk a gépet.

Az egyik utas nem akart távozni, őt verőemberekkel vonszolták le a gépről, s később vérző fejjel került elő. Az eset hatalmas felháborodást generált, mivel egy orvost dobtak ki, akit másnap páciensei vártak. Az esetre még rá is tett egy lapáttal Oscam Munoz vezérigazgató későbbi nyilatkozata, aki bocsánatot kért, de közben az embereket hibáztatta.

Később az eltávolított férfi a hírek szerint több millió dolláros kártérítést kapott az United Airlinestől, a PR szakma pedig újra megtanulta, hogy a bocsánatkérés csak akkor működik, ha az őszinte. Az is fontos tanulsága az esetnek, hogy a ma már mindenhol ott lévő okostelefonok és közösségi média világában minden alkalmazottnak kiemelten figyelnie kell, hogy mit tesz a vállalata nevében.